Karácsony előtt néhány nappal új EP-vel rukkolt elő a nyíregyházi alternatív posztrock duó. Első hanganyaguk, a 3 dalt – köztük egy József Attila versfeldolgozást – magában foglaló Prologue után most kevésbé sötét, jóval könnyedebb hangvételű, ’80-as éveket idéző hangulatvilággal jelent meg a Neon Pages, 4 új instrumentális zeneszám gyűjtőjeként.
Ennek kapcsán beszélgettünk Szász Tamással (gitár, billentyű, dob) és Rácz Zoltánnal (billentyű, effektek), nem csak az új EP-ről.
Mióta foglalkoztok zenével és mi volt az, ami zenélésre inspirált titeket?
T: Kiskorom óta rajongtam a zenéért, de a fociért jobban, így először focista akartam lenni.
De abból nem lett semmi, így a zenélés maradt. 😀
Az egyik első zenei emlékem, amire úgy igazán emlékszem is, az az volt, hogy Freddie Mercury halálhírét közölték a híradóban és nagyon sajnáltam. A következő meghatározó élményem, amikor általános iskola vége felé láttam a Metallica – Until it sleeps klipjét és a hangulata, vizualitása teljesen megfogott. Ijesztő volt, de mégis vonzott. Ezt követően később gimnazista koromban a Tool – Parabola klipje ért el hasonló hatást nálam.
Körülbelül 16 éves koromra kristályosodott ki bennem, hogy gitározni szeretnék, azonban csak 18 évesen lett meg az első gitárom. Mivel a családban korábban senki se zenélt, a szüleim először kétkedve fogadták ezt a tervemet, de idővel a lelkesedésemet látva támogattak ebben.
Z: Édesapám talált egy szintetizátort 13 éves koromban. De tényleg! Egy nagyon öreg, még éppen működő, alig pár hangszínt tudó szintetizátort hagyott egy valószínűleg magáról sem tudó részeg egy nyilvános wc-ben. Édesapám hazahozta, hogy megnézze, mire megyek vele. Nagyon szereti a mulatós és sláger zenét, így ez volt a kezdet.
Később azért a zeneiskola esztétikája nagyobb nyomot hagyott bennem, így ezt a stílust elhagytam, és a modernebb könnyűzene és rock felé is kacsingattam. Volt olyan pillanata az életemnek, amikor egyszerre játszottam már Tomival metál zenét szombatonként, vasárnaponként pedig egy reggae zenekarral próbáltam.
Tanultatok is zenélni?
Z: Nagyjából 6 évig tanultam egy zeneiskolában, klarinéton, szaxofonon és billentyűn játszani. Továbbá a zeneiskola révén a mai napig tagja vagyok egy vegyeskarnak is.
T: Kostyál Andrástól másfél évig tanultam gitározni, egy barátom dobolni tanított, majd ezt a tudást autodidakta módon fejlesztettem tovább, illetve kiegészítettem a szintetizátorral.
Mindketten nyíregyháziak vagytok?
Z: Én egy belföldi nomád vagyok. Püspökladányból származom, de munka és a tanulás révén volt közöm Debrecenhez, Budapesthez, Miskolchoz…
T: Tősgyökeres nyíregyházi vagyok.
Hogy ismerkedtetek meg?
T: Körülbelül 10 évvel ezelőtt egy véletlen folytán közös baráti társaságba kerültünk, aminek az lett a vége, hogy több zenekarban is játszottunk együtt, elsősorban alternatív rock-metal együttesekben.
Z: Pontosan így.
Hogyan működik nálatok az alkotói folyamat?
T: Általában gitáron, vagy billentyűn születik meg az alap ötlet, a számkezdemény. Ezt küldöm Zolinak, és ha neki is tetszik, akkor addig gyúrjuk, amíg vállalható lesz. 😀
Tekintettel arra, hogy más városban élünk, a munka oroszlán része távmunkában zajlik, de szoktunk tartani tematikus hétvégéket, amikor összeülünk és csak a zenéléssel foglalkozunk. Meg persze sörözünk. 😊
Z: Így van. Mostanában Tominak van több ideje, így gyakrabban születik meg a dal magja a kezei között, amit együtt alakítunk tovább. Nem egyszer alakult úgy, hogy egy szám meglévő része bennem más érzést keltett, és egy utólag hozzájátszott dallammal, vagy beletett lassú résszel hangolódott át a dal hangulata valami teljesen mássá, mint ahogyan indult. Azt hiszem ezért is jó szerzőtársakként dolgozni, kiegészítjük egymást.
Úgy látom elég változatos a zenei ízlésetek. Milyen zenekarok hatottak rátok, mit hallgattok mostanság?
Z: Bennem nagy nyomot hagytak a zeneiskolás múlt révén a klasszikusabb művek, többek között Bach munkássága. Könnyűzenét tekintve én is szívesen nyúlok vissza olyan klasszikusokhoz, mint a Queen. Ha pedig újabb kedvenceket nézzük, mindig vonzott az indie rock és az alternatív bizonyos ágai. Csak hogy néhány példát hozzak, imádom a Radiohead-et, The Killers-t, az Editorst, a Yeah Yeah Yeahs-t, vagy hogy a magyar zenekarok közül is kiemeljek egyet, az Esti Kornélt.
T: Sokféle zenét szeretek, de amik úgy most eszembe jutnak, mint abszolút kedvenc az a Katatonia és a Tool. De nagyon szeretem az Editors-t, Type O Negative-ot, Parkway Drive-ot, Puscifer-t. Mostanság Alcest-et, Long Distance Calling-ot, Fm84-et, Bring me the horizon-t, The Midnight-ot és Nothing but thieves-t hallgatok sokat.
Honnan jött a zenekar neve?
T: A The Blind Siberian egy időutazó, aki különböző korok és helyek történeteit meséli el.
Milyen zenei kategóriában helyeznétek el magatokat?
T: Azt mondanám, hogy alternatív zenét játszunk és abba minden belefér. 😀
Igazából szeretnénk magunkra nem csak úgy gondolni, mint hangszeres zenészekre, hanem producerekre is, akik nem feltétlenül horgonyoznának le egy adott stílusnál. Az útkeresés fázisában vagyunk, de talán azt mondanám, hogy elektronikus zenét játszunk élő hangszerekkel kiegészítve.
A Neon pages inkább a synthwave stílus jegyeit hordozza magán.
Z: Az igazság az, hogy bármit játszunk, amire jönnek a lányok. 😀
Miért pont synthwave?
T: Szeretjük az angolszász popkultúrát, azon belül is kifejezetten a 80-s, 90-s éveket, ami most egyébként trendinek is nevezhető… 😀 Amúgy mi eléggé geek-ek vagyunk, így a 80-s években készült filmek, sorozatok pl. az Alien, The Thing, vagy a Battlestar Galactica a kedvenceim között szerepelnek, annak ellenére is, hogy a mai szemnek sok esetben már kicsit lassúnak tűnhetnek.
Az akkori popzene is teljesen más volt, több hang, gitárszóló. Pl. Michael Jackson zeneileg páratlan tehetség volt. Nem véletlen, hogy Justin Timberlake-től a The Weeknd-en át erősen érezni a hatását. Tekintettel arra, hogy mi jelenleg instrumentális zenét játszunk, így adta magát a synthwave.
Nagyon egyediek a YouTube-ra feltöltött videóitok. Ezek milyen technikával készültek?
T: Az IT-s világ mindkettőnkhöz közel áll, abban is dolgozunk. Ezenkívül van egy közös vállalkozásunk is, melyben Zoli webprogramozással, én pedig grafikai megvalósítással foglalkozom. Adott volt, hogy a vizuális dolgokat igyekszünk mi magunk megalkotni, ahogy most a videókat is. A Neon pages mindegyik számához készítettünk „visualizer”-t.
A lemezborítók tervezésénél viszont tudatosan szerettünk volna inspirációként más művészekkel együtt dolgozni, így a jelenlegi borító megalkotására Puzsár Viktor designert kértük fel, az előző borítót pedig Pocsai Gergő tetoválóművész tervezte.
Z: Szerencsére a 80-as években nem csak a zenei világ volt gazdag, a vizuális ötletek terén sem szenvedünk hiányt inspirációból. Ami viszont különbség, hogy a mai technikákkal gyakran könnyebb megvalósítani azokat a megoldásokat, amiket akkor találtak ki és akkori számítógépekkel alkottak meg. Ez nagy szabadságot ad nekünk és előtérbe helyezi azt, hogy az ötletek és a mondanivaló a legfontosabb végső soron.
Vegyük sorra az EP-t. Milyen jelentést hordoznak a számok címei?
1. Centuria – A Battlestar galactica című sci-fi sorozatban a cylonok egyik típusai a centúriók, akik tulajdonképpen gépkatonák. Megtetszett a név és ebből képeztünk városnevet, ami egyrészt sugallja, hogy ez a város egykor központi szerepet töltött be, másrészt ad egy baljós hangzást a helynek.
2. S.P.M. – A 80-as évek kultikus autós sorozata, a Knight Rider K.I.T.T.-jének szupergyors fokozata.
3. Astral Avenue – Semmi extra, jól hangzik. 😀
4. Obsidian – Az obszidián egy természetes, kemény üveg, amely magmatikus tevékenység során keletkezik.
A 2020-as év sok zenész életében volt nehéz időszak. Nektek, hogy alakult ez az év?
T: Nekünk sem volt egyszerű év. Jött a covid, Zolit elütötte egy autó, így lassabban haladtak a kreatív folyamatok is. Bízom benne, hogy a jövő év jobb lesz. 😊
Z: Legyünk pozitívak! A nehézségek ellenére itt vagyunk épen, és év végére mégiscsak elkészültek ezek a számok, amiken rengeteget dolgoztunk és amiket nagyon szeretünk. Ha nektek is bejönnek majd, akkor én boldog leszek 😊
Szerepel a terveitek között a koncertezés, tagbővítés?
T: Szeretnénk későbbiekben teljes zenekarrá formálódni, élőben koncertezni, de a jelenlegi covid-os helyzetre való tekintettel ezt nem tudjuk sürgetni.
Z: Plusz ezt nagyon át is kell gondolni. Egy ennyire technikától függő zenét nem egyszerű színpadra vinni, de nem is lehetetlen. Nagyon várom már, hogy ez megtörténjen.
Mik a jövőbeli projektek?
T: Az elkövetkező időszakban szeretnénk összehozni egy nagylemezt, amiben már vendég énekesekkel működnénk együtt.
Z: Így van. Lehet, hogy van, akiben hiányérzetet kelt, hogy nincs énekes a bandában. Azonban továbbra is a zenéket szeretnénk szem előtt tartani, és énekkel rendelkező dalt írni teljesen más megközelítést igényel, ami kísérletezéssel is jár. Ahhoz, hogy a stílusunk és a mondanivalónk is megmaradjon, a jövőben valószínűleg vegyesen instrumentális és énekes számok is várhatóak.
Milyen magyar előadókat hallgattok szívesen?
Z: Régóta szeretem Ákos munkásságát. Valamint az Esti Kornélt és a Bagossy Brothers Company-t.
T: Alapvetően kevés magyar előadót hallgatok, de akik most eszembe jutnak; Áron Andris (Apey), Middlemist Red, Caramel, Hajós András.
Sajnos a 2020-as év nem nagyon bővelkedett koncertekben. Amint újra lesz lehetőség, milyen koncertre mennétek el szívesen?
T: Rammstein, Puscifer, Bring me the horizon, Carpenter Brut, The Midnight, Nothing but thieves, ezekre szívesen elmennék most.
Z: Nagyon remélem, hogy hamarosan újra biztonsággal megrendezhetőek lesznek koncertek. Ebben az esetben én ott leszek Puscifer, Muse, Bring me the horizon, Nothing But Thieves koncerteken.
The Blind Siberian – Neon Pages – teljes album
The Blind Siberian
Facebook / Instagram / Bandcamp / Bandmap
stream
Spotify / Apple Music / Sound Cloud / Youtube