Kategóriák
Hírek, interjúk, írások Kelet Underground

Fekete Zaj: Varga Balázs interjú

A 2020-as Fekete Zaj utolsó napján, szombaton beszélgettünk Varga Balázzsal a zeneipar nehézségeiről és a Fekete Zaj fesztivál jövőjéről…

Ebben az évben voltak meglepetések, fordulatok a járvány miatt. Hogyan tudnád összefoglalni az idei Fekete Zajjal kapcsolatos tapasztalatokat, teendőket, érzéseket?

A legnagyobb meglepetés az, hogy sikerült megrendezni a fesztivált. Nagyon örülök ennek. Sajnos az egész év a bizonytalanságról szól ami azért fájdalmas, mert márciusban már a programunk 80%-a megvolt és  akkor azt mondtuk, hogy sosem álltunk még ilyen jól a szervezésben. Azonban az addigi terveink mehettek a kukába, így nyár elején újra szerveztük a programot csak magyar előadókra. Aztán a nyár közepén megint volt egy háromhetes bizonytalanság, mert nem született döntés azzal kapcsolatban, hogy lehetnek-e rendezvények vagy sem. Több mint két hetet húztak rajta és ez iszonyat bizonytalanságot teremtett a stábon belül, a közönség terén és így a fellépőinknél is. Ezzel nagyon nehéz volt mit kezdeni. Tavasszal még csak a stábom egy része ült le és ők nem értették a helyzetet, de a nyári háromhetes lefagyásnál már senki nem hitt abban, hogy ebből lesz fesztivál.

Én is belecsúsztam egy ilyen teljesen lebénult állapotba, és amikor én se vagyok képes hinni abban, hogy ebből lesz valami, akkor hogy várjam el azt a stábomtól, a fellépőktől vagy a közönségtől is?

Végül mikor eldőlt, hogy lehet tartani kislétszámú fesztivált, akkor maradt rohamtempóban kevesebb mint egy hónap ahhoz, hogy a hiányzó feladatokat megoldjuk, magunkat is felpörgessük és úgy szervezzünk egy fesztivált, hogy abban a közönség is jól és biztonságban érezze magát, illetve megfeleljen a hatóságoknak és a fellépőknek is. Ez elég lehetetlen küldetésnek tűnt de most úgy érzem, hogy nagyjából sikerült.

Hogyan tudtad összetartani a stábtagokat ebben az időszakban?

Ez a fesztivál senkinek nem a fő állása. Tehát ilyen probléma nem volt, de nagyon sok olyan személy van a stábban, akiknek csak zeneiparon belül vannak különböző lábai és nekik nagyon nehéz. Vannak olyanok is, akik klasszikusan ebben az esetben pályaelhagyóvá váltak. Találtak egy nem zenei munkát, ami kevesebb teret hagy nekik a zenei „szerelem projektjeikre”. Ez fellépőknél is előjött, a stábtagoknál is és ilyenkor nagyon nehéz azt kérned tőlük, hogy lelkesen, motiváltan tudjanak időt és figyelmet dedikálni a fesztiválra, miközben ők is nehezen hiszik el, hogy ebből lesz valami.

Mivel Te ebben a szektorban tevékenykedsz, téged mennyire érintett ez a helyzet? Hogy sikerült átvészelned?

Azt gondolom, hogy ennek a csúnya része még hátra van. Személyesen az első pár hónap az nekem még jó is volt, mert végre tudtam egy pici időt magammal és az otthonommal foglalkozni. Tudtam kicsit lassítani, nem kellett állandóan megbeszélésekre járni, nem volt turné, satöbbi. Nekem ez a márciustól május végéig/június elejéig tartó időszak kifejezetten jót tett. Azt mondhatom, hogy erre most pont szükségem volt. Alapvetően valami hasonlót terveztem még a válság kezdete előtt is. Volt egy ilyen gondolat bennem, hogy egy kicsit kevesebbet leszek az aktív, napi darálóban, mert éreztem magamon, hogy egyszerűen elfáradtam és nem akarok egy kiégős szituba belecsúszni. Mindezek után van most az a fázis, amikor dolgozunk és a fesztivállal kapcsolatban itt az a jutalom, hogy van fesztivál. De a többi zeneipari tevékenységünk terén nem látom azt, hogy mi lesz ebből. Nem látom azt, hogy mikor lesz vége. Nem látom, hogy hogyan lesz vége, és közben meg az elvárások ott vannak, meg kell csinálni a feladatokat és ez így nehéz.

Hogyan sikerült kivitelezni a fesztivál 800 főre való korlátozását?

Anyagilag sehogy, de mi kis fesztivál vagyunk, nem voltunk sokkal többen eddig sem. Közben meg rossz azt megélni, hogy idén többen lettek volna kíváncsiak rá, azonban most nem tudtunk több embert beengedni. Sőt, konkrétan nem is volt most olyan hirdetésünk, meg kampányunk, ami jegyvásárlásra buzdított volna. Szándékosan visszafogtuk ezt, hogy ne adjunk támadási felületet.

Az elmúlt napokról milyen tapasztalatok vannak? Sikerült elérni a napi 800 fős létszámokat?

Igen, közel 800-as látogatói számok voltak. Fontos még azt megjegyezni, hogy az a területet ahol a két legnagyobb színpadunk szokott lenni 500 főre lekorlátoztuk, ami azt jelenti, hogy 480 látogató mehetett be plusz a technikusok és a fellépők. Ezt egy chipes rendszerrel folyamatosan számláltuk, ki-beléptettük és ha az megtelt akkor kordonon kívül nézték páran a koncerteket. Ezt jól fogadta a közönség, nem volt belőle semmilyen panasz vagy hiszti. Előre kommunikáltunk róla hogy ez lesz, de jó lenne nem így folytatni a fesztivált jövőre, hanem visszatérni a normál, szabadabb működési keretek közé. Ez most egy kényszerhelyzet, ezzel együtt kellett élnünk.

Hogy látod, az 500 fős pesti koncerteket érdemes megtartani?

Valamilyen szinten érdemes, de nekünk például nemzetközi zenekaros koncertjeink idén már nem lesznek. Minden koncertünk átkerült jövő évre, vagy néhányuk elmarad. A kisklubos, magyar zenekaros bulikat persze próbáljuk folytatni, de például egy téli Fekete Zajt, ahol van általában 1200-1300 ember fellépőkkel együtt – tehát többen, mint a nyári Zajon – azt hogyan erőlteted át egy 500 fős keretbe? Akkor üresen fognak állni azok a termek? 200 fős teremben például ezt, hogy oldod meg? Sajnos sehogy.

Jól gondolom, hogy ezen a jegyárak emelése sem segíthet?

Nem tudunk már hova emelni, mivel bizonyos koncerteken már így is magasak a jegyárak. Ott van az a nyomorult 27%-os ÁFA, amit ki kell fizetni, ezért azt belekalkulálni is sok. Szerintem hosszú távon nem lehet az a kulcs, hogy beduplázzuk az árakat.

Tételezzük fel, hogy a közeljövőben a dolgok pozitívan alakulnak majd és minden visszaáll a régi kerékvágásba. Hogy érzed, akkor tudod folytatni majd azt, ami márciusban félbeszakadt?

Nagyon szeretném, mert ott vannak a visszaigazolt nemzetközi fellépőink. Ha nekik is beindul az életük, akkor nem csak Magyarországra kell elhozni őket, hanem egyébként is turnézni fognak. Akkor itt is várjuk őket és nagyon szeretnénk úgy folytatni ahogy eddig. Majdnem minden idénre tervezett fellépőnk pozitívan nyilatkozott erről, úgyhogy bízom benne, hogy minden rendeződik hamarosan.

Nézzük a másik végletet, azaz ha ugyanúgy marad minden mint most, akkor jövőre lesz fesztivál?

Sajnos nem tudom ezt megmondani ebben a pillanatban. Merészség lenne erről nyilatkozni, mert nem tudjuk a részleteit a szabályozásnak. Lehet, hogy már jövőre ezt sem tudjuk megcsinálni. Lehet, hogy jövőre csak olyan kereteket engednek majd meg annak ellenére, hogy itt van több ezer négyzetméter a fesztivál megrendezésére, hogy csak 500 ember jöhet be stábbal együtt. Akkor ez azt jelenti, hogy csak 300 néző lehet, így ez esetben nem tudjuk majd megszervezni a fesztivált, mert így már nem életképes és hangulatilag is borzasztó lenne. A mostani formában kompromisszumokkal még megrendezhető, de hosszútávon azonban ez az állapot sem fenntartható.

Mátrafüred – Sástó / 2020.08.22.

Vélemény, hozzászólás?